Sziasztok! Meg is hoztam a prológust. Mielőtt még nagyban elkezdhetnétek az olvasást húzom egy kicsit az időt, de nyugi nem sokáig. Szóval magamról szeretnék pár sort írni, tudom tudom azt nem ide szokás, de hát most én kivételt teszek és ide írok. Már nem ez az első blogom, de eddig az összeset abbahagytam, mert vagy nem tetszett, vagy mások szekáltak, hogy tök béna. Ezért gondoltam nekiállok és megírom Riette és Harry szerelmének történetét. Na most már tényleg nem nyúzom tovább ezt a kis bevezetést! Remélem elnyeri a tetszéseteket! Ha tetszik kommenteljetek és iratkozzatok fel! :)
Már legalább két órája a reptéren várakozok, de Luke-ot nem látom sehol, pedig megígérte, hogy kijön értem és most még a telefont sem veszi fel. Mindig ez van ha ide Londonba utazok hozzá látogatóba. Állandóan megfeledkezik arról, hogy nem sokat jártam erre és könnyen eltévednék ebben a hatalmas városban, de azért ennyit még egyszer sem késett. Talán meg kellene próbálnom egyedül odatalálni hozzá. Ha indulok akkor most kell, mert lassan elkezd sötétedni.
Az utcára kilépve kellemes hűvös szellő csapta meg az arcomat. Hideg, téli idő volt ami nem is csoda hiszen február közepe van. Bevallom most kicsit félek. Túl sok olyat hallottam már, hogy fiatal lányokat raboltak el, öltek meg sikátorokban.
~ Fél órával később ~
Még mindig itt bolyongok a városban, sötétben, egy teljesen idegen helyen. Fogalmam nincsen merre is vagyok igazából. Annyi biztos, hogy rossz helyen, nagyon rossz helyen úgy érzem. Rettentő hideg van. Életemben nem fáztam ennyire. Istenem milyen hülye is vagyok! Itt mászkálok egy pulcsiban mikor nálam van vastag kabát is. Meg is álltam megkeresni, ekkor halk lépteket hallottam magam mögül, majd pár másodperccel később egy sikolyt. Remegve fordultam meg s olyat láttam amit sosem akartam.
Még a vér is megfagyott bennem, de ezúttal nem a hidegtől...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése