Éreztem, hogy a lábaim megremegnek. Rémülten kezdtem el hátrálni. Féltem Harrytől mivel szinte biztos voltam abban, hogy ő az a férfi akit tegnapelőtt éjszaka láttam.
- Valami baj van Riette? - zökkentett ki Alexa a gondolkodásomból. Kérdésére azonnal felkaptam a fejem.
- Nem, nincs semmi. - erőltettem egy mosolyt az arcomra. A barátnőm intett, hogy menjek vele a konyhába.
- Eddig miért nem szóltál a bátyádról. - biccentettem Harry felé aki a TV előtt ült és valamit babrált a telefonján. Alexa mély levegőt vett, majd belekezdett a magyarázatba.
- Harry úgy gondolta, hogy nekem sokkal jobb ha nem tudják a rajongók. Nem vagyok annyi veszélynek kitéve. De mikor ma délben hazaért próbáról azt mondta, elég régóta vagy már a legjobb barátnőm ahhoz, hogy megtudd. Figyelj, nekem most össze kellene ütnöm valami rendes kaját ami ehető, addig ülj oda Harryhez, beszélgessetek vagy egy kicsit ismerkedjetek össze mert azért örülnék ha jóba lennétek - mosolygott rám a lány kedvesen amit én is egy hasonló gesztussal viszonoztam, azután helyet foglaltam a bátyja mellett. Kaján vigyorral nézett rám fel a kanapéról amin ült. Bevallom ijesztően nézett ki, ugyanakkor igen jóképű volt. Nem Riette miket gondolsz te? Nem is olyan régen még szinte rettegtél tőle.
- Nem tudom pontosan ki is vagy, viszont annyiban biztos vagyok, hogy te voltál aki tegnap éjjel megölte azt a nőt. Sejtelmem sincs miért. Ki vagy te? - suttogtam lassan és érthetően a szavakat, közben pedig végig a szemébe néztem. Ahogy rám nézett kis híján elvarázsolt. A szemei megbabonáztak. Harry bejön nekem. Sosem voltam nagy Directioner, de azt bevallom, hogy egyikük sem néz ki rosszul.
- Hidd el ezt még nem kell tudnod. Egyszer talán elmondom ha szeretnéd, csak még ezt hagyjuk, jó? Nem akarom, azt hogy félj vagy esetleg Alexa bármit is megtudjon. Jobb hogyha fogalmad sincs arról mi is történt. Mindenesetre nem kell aggódnod, teljesen biztonságban vagy és leszel is. - beszél hozzám, ám én mondandója felét sem fogom fel. Biztonságban vagyok? Eddig talán veszélyben voltam? Mi folyik itt?
Harry Styles
Az előttem álló Riette értetlenül néz le rám. Felállok, s ennyit mondok neki.
- Tudom, hogy semmit sem értesz most. Higgy nekem, jobb ha mit sem sejtesz. - még mindig értetlenül fürkészi az arcom, viszont már fel kell rám néznie, merthogy körülbelül egy fejjel alacsonyabb nálam. - Viszont én most elmegyek. Addig beszélgess a húgommal.
Kimentem a konyhába elköszönni a testvéremtől, majd beültem a kocsiba és elhajtottam a megszokott, piszkos régi raktárba.
Már mindenki ott volt. Egy nagy asztalt ültek körül ahol az asztalfőnél a maffia vezére Ryan ült. Amint benyitottam minden tekintet rám szegeződött. Csendben leültem a helyemre.
- Na? A húgocskád mondott valamit Riette-ről? Vagy ma valakit küldjek Alexáért? - fordult felém a főnök.
- Riette most nálunk van.
- Ennyi információ nekem nem elég! Többre kértelek Harry! - csattan fel - A mai volt az utolsó nap! Megtárgyaltuk, hogy mára mindent kiderítesz amit csak kértem! Emlékezz miben egyeztünk meg! Remélem a húgocskádra vigyáz valaki, mert ha ma éjfélre nem derítesz ki mindent a kurva lányomról azt a húgod bánja majd! Talán akkor már a reggelt sem élné meg...
- Meg ne próbáld Ryan! - üvöltöttem rá.
- Oh, Styles nyugalom! Ne feledd, hogy ha így folytatod könnyen arra a sorsra juthatsz mint amire apád is majdnem.
- Amit tudok kiderítek még ma. Egyéb kívánság esetleg? - kérdeztem némi gúnnyal a hangomban.
- Rád bízom Styles a piszkosabb dolgokat Riette-el kapcsolatban. Mostantól a tiéd az ügy. Három hónapot adok arra, hogy végezz, ha addig nem sikerül tudod jól mi lesz. Most pedig menj! Tudod a dolgod. - intett az ajtó felé. Megfordultam, később hangosan bevágtam magam mögött az ajtót.
Ettől a naptól féltem. Nem végezhetem a dolgom. Nem, nem és nem. Alexának túl nagy lelki sérülést okozna. Riette-et nem bánthatom, mindössze azért, mert a vérszerinti apjának dolgozom és ő ezt óhajtja. Nem árthatok a testvérem legjobb barátnőjének, hisz azzal Alexában is kárt tennék.
Amikor hazaértem Riette sírása kihallatszott a fürdőből, Alexa pedig sehol sem volt.
- Mi történt? - kérdeztem aggódva, mikor kijött a nappaliba. Gyanítom, hogy az történt amitől rettegtem. Alexát elrabolták.
- A-Ashton k-kórházban v-van és Alexa b-be m-ment hozzá - dadogta még könnyezve. Leguggoltam hozzá, s magamhoz szorítottam törékeny testét, közben próbáltam nyugtatni, hogy minden rendben lesz. Kicsit furcsán hangzik, de valamennyire örültem, hiszen akkor a húgom jól van. Viszont nyugtalanított, hogy Ash - aki a maffia legfrissebb tagja - kórházban van. Valószínű nem tetszett neki, hogy Riette a legújabb célpont, merthogy szereti ezt a lányt. Ryan természetesen nem vette jó néven Ashton ellenszegülését ezért megverte vagy megverette.
- Miért Alexa ment be? - bukott ki belőlem a kérdés mikor már a karjaimban zokogó lány sírása egyre halkult.
- N-nem tudom - szipogta - Ashton annyit mondott, hogy b-biztonságosabb nekem ha itt maradok nálatok.
- Igaza van. - csúszott ki a számon. Azonnal Riette érdeklődő tekintetével találtam szembe magam. Még kisírt szemekkel is gyönyörű volt. Tetszik nekem, nem is tagadom, mégis a maffiában történő dolgokról nem mondhatok semmit.
- Tudsz valamit amit én nem. Kérlek Harry mond el nekem - könyörgött. Nem Harry, nem beszélhetsz neki semmiről.
- Figyelj, inkább hazaviszlek - vetettem fel az ötletet. Bólintott aztán elindultunk a kocsi felé. Csendben beültünk, utána ugyanígy, némán folytattuk az utat.
Itt az alkalom Harry. Bizonyíthatnál Ryannek. Most kellene megtenned, elvégezni a feladatod.
Itt lenne az alkalom, hogy végezzem a munkámat, azaz megöljem a mellettem nézelődő, még sírdogáló Riette-et...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése